Az iskolaérettség feltételei
Ép érzékszervek
Az írás-olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás. Sajnos, egy rutin szűrővizsgálat nem derít fel minden hiányosságot (pl. a rejtett kancsalságot, a látótérkiesést, a lusta pupillareflexet, a keresztezett szem- és füldominanciát, lassúbb beszédhallást, stb.)
Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. Igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója.
Az elemi mozgások összerendezettsége
Kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, felemelgetés háton- és hason fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás-írás tanulását (70%).
Jó egyensúlyérzék
Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességet jelez, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.
Pontos finommozgások
A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás.
Keresztcsatornák
A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A kéz, a láb, a fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lenniük egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását.
Testséma
Fontos, hogy gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. A hiányos testséma-ismeret nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet.
Kézdominancia
Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen (balkezes vagy jobbkezes). A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás-olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz (makacsa beszédhiba, dadogás), személyiségzavarhoz vezethet.
Lábdominancia
A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével. Nehezebben alakul ki a szám- és mennyiségfogalom.
Szemdominancia
Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kezét használja, jobb szemmel kukucskál a kulcslyukon.) Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek betűket, szótagokat.
Füldominancia
Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. (Jobb kéz, jobb fül. Ha súgnak a fülbe, melyik fülét tartja oda.) Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat.
A szemmozgás koordináltsága
Az olvasás-írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál (nem tud az adott ponton maradni, jobbra-balra mozog). Következménye látótérkiesés, olvasás-, írásnehézség lehet.
Jó térérzékelés
A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat. A magatartási zavar hátterében, a figyelemkoncentráció és a hiperaktivitás mögött gyakran térérzékelési probléma húzódik meg. (Nem azonos a térirányok felismerésével.)
Térirányok felismerése térben és síkban
A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttől, akkor nem tudja megkülönböztetnia b-d, p-b, a-e betűket egymástól. Felcserélheti a betűket, szótagokat, esetleg visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra ír. (Nem azonos a térérzékeléssel.)
Reprodukáló képesség térben és síkban
Az írás-olvasás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni.
Soralkotás, sorritmus folytatása
Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Ezért a térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás-olvasás tanulása.
Szem-kéz koordináció
A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja. Ez a képességünk hatéves korban még fejletlen. Éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy szűk vonalrendszerben a vékony ceruzával szépen tudjon írni. A kézközépcsontok még nem csontosodtak el. A kéz csak 10-12 éves korban éri el teljes érettségi fokát. ( A gyermek nagymértékben, széles vonalrendszerben könnyebben tud írni.)
Az iránykövetés képessége
Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, (a gyermek keze) képes gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Ez a képesség is 10-12 éves korra érik be. Vizsgáljuk azt is, mi a gyermek számára a természetes irány! Az, hogy balról jobbra írunk és olvasunk, megállapodás kérdése, semmilyen természetes oka nincs. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő a balról jobbra való haladási irány.
Biztos alak- és háttér-megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, vagy minduntalan a képre téved.
Alak-, forma-, szín és nagyságállandósság felismerése
Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség, melynek fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottat másolni, és betűfelismerési nehézségei is lehetnek.
Gestalt-látás
Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Fejletlensége esetén nehezített vagy lehetetlen az összeolvasás.
Azonosság felismerése
A betűfelismeréshez szükséges képesség. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermek különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.
Különbözőség felismerése
Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betűk alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Ilyenkor gyakran fordul elő betűtévesztés, nehéz a tollbamondás, sok a helyesírási hiba.
Auditív megkülönböztetés
Hatéves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. Hiányossága tagolási nehézséget, gyenge helyesírást von maga után.
Analizáló-szintetizáló képesség
Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót. Gyengesége olvasás- és írásnehézséget okoz.
Átfordítási képesség
Átfordítási képességnek nevezzük azt, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. Árfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk. A tollbamondás után való írás nehézsége, az írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e képesség fejletlenségére vezethető vissza.
Általános tájékozottság
Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakokat, napszakokat, napok váltakozását. Az új ismereteket nem tudja elhelyezni a gyermek hiányos fogalmi rendszerében, nehéz lesz a bevésés és a felidézés. Nehéz például megtanulni a hónapok nevét, és ezt a tudást alkalmaznia annak, aki nem ismeri az évszakok váltakozását. Lehetetlen használnia az órát, aki nem ismeri a napszakokat.
Beszédkészség
Hatéves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás-olvasás tanulását.
Gondolkodás
A megfelelő szintű gondolkodás előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. Hatéves korára az ép értelmű gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus vagy nehézségei vannak az összefüggések felismerésével, következtetések levonásával, elemi logikai műveletek végzésével, ítéletalkotásával, akkor ez súlyos problémára utal.
Problémamegoldó gondolkodás
Az iskolába lépéssel külön hangsúlyt kap a problémamegoldó gondolkodás képessége. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás-olvasás tanulását. A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. (Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet? stb.) Megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen az önálló munkára.
Emlékezet
Az emlékezetnek többféle összetevőjére van szükség:
vizuális emlékezet - mechanikus,- késleltetett
auditív emlékezet - mechanikus,- késleltetett,- hosszú távú.
Az iskolai sikerekhez nagyon fontos, hogy a gyermek rövid- és hosszú távú emlékezete jól működjön.
Ritmus-emlékezet
A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz ritmus-emlékezetre is szükség van. Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. Az emlékezet hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ami nélkül elképzelhetetlen az ismeretek alkotó felhasználása.
Figyelem
A rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez.A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek.
Szocializáció
Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nagyon nehéz vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben.
Feladattudat
Az iskolai munkában fontos a fejlett feladattudat. A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs kedve, fáradt vagy szívesebben játszana. Nem lehet elmulasztani vagy elodázni a feladatokat. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskolai élet, nyűg lesz a tanulás.
Jó kudarctűrő képesség
Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne essen kétségbe attól, ha nem az övé a legszebb, legjobb munka. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.
(forrás: Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet)